Ha van valamim, az rögtön neked is kell. Mégpedig azért, mert ha nekem is jár, akkor neked is. Vajon milyen jogon? Munkával megkeresem a rávalót, nem járok szórakozni, rakom egymás mellé a forintokat. Ráadásul szívom a fogam mert forintjaim egyre kevesebbet érnek, hát akkor inkább belerakom valamibe azt a pénzt, logikus. És mégis én vagyok a geci, akinek futja "mindenre" (nyilván bármire futná, naná!), ráadásul nem megyek le a krimóba elbaszni a játékgépbe, tehát tuti gyanús vagyok.
Most ez úgy hangzik mintha épp egy Lamborghini Gallardót vettem volna, holott szó sincs ilyesmiről, csak hétköznapi használati tárgyakról és baszki erre is irigy a sok buzi; merhogy igaz hogy ő nem keresi meg rá a pénzt de erősebb, hát akkor elveszi mert vagyonelosztáskor persze egyenlők vagyunk, nemdebár. Csak amikor a sorban elém vág, akkor nem vagyunk egyenlők.
Na mindegy, a tényleg tragikus rész az, hogy már nem csak az anyagiakat irigylik el, hanem pl. az egészséget és az egészséges életmódot. Nem vagyok sportos alkat, ezt mindenki láthatja, de igyekszem ahogy tudok és időmből engedi. A mai köcsögállat, akivel találkoztam, éppen sörösüvegeket tört szét a biciklisúton, mondván "a sok kurva biciklis minek jön erre". Hát mert erre megy az út, te baromarcú... azért se kaptam defektet, ott rohadjál meg.
A másik, hogy Angyalföldön tudok két helyet is ahol simán rátornyozták a jónépek a lomtalanításkor kirakott szarokat a biciklisútra, mert ott van éppen jó helyen.
Meghogy de jó nekem hogy van időm foglalkozni az egészségemmel is, merthogy tekerek napi fél órát. Hát ejhajjhurrá, ez tényleg egy elirigylendő dolog. Ajánlom a nincsde.hu oldal nézegetését...
Nem kell hogy értsd ezt a posztot, elég értelmetlen is lett, a lényeg hogy én értem.
